Gérecz Attila a szabadság költője

Keresés a weboldalon

Térségi újság letöltése

Pilis-Dunakanyar Hírmondó

Együtt az egészségért

2017 rendezvények

Dunakanyar csatornázás

Szigetmonostor története

Az őskortól napjainkig


Szigetmonostor 2012. év végi népességszáma: 2400 fő. A település területe: 23,51 négyzetkilométer. Népsűrűség: 102 fő/négyzetkilométer. Telefonos körzetszáma: 26. Irányítószáma: 2015.

 

A Pest megyei Szigetmonostor - a nevéből is adódóan - a Szentendrei-szigeten található. A Duna két túlpartján, nyugati irányban Szentendre, keleti irányban Göd települések fogják közre. Ősi egyházi település, amely a Duna két ága által védett helyen, sok történelmi vihartól menekült meg, szerencsés földrajzi helyzete okán.

Maga a térség hordaléksziget. A Duna által létrehozott törmelékkúp szétterítése után úgy alakult a rétegződés, hogy azt ősi agyagra rakódott sódert, folyóvízi eredetű homok fedte be, így szinte az egész sziget kiváló vízszűrő térséggé vált az évezredek során. Már a 30-as évektől kezdve innen kapja Budapest az ivóvízszükségletének jelentős részét, a helyiek a parti szűrésű csápos kutakkal juthatnak hozzá.

A szabályozás előtti korszakban a Duna menti térség gyakran volt árvízzel borítva, így maga a település távolabb, a sziget belseje felé alakult ki, a kiemelkedést jelentő homokdombokon. A hosszanti Szentendrei-sziget közepetáján helyezkedik el, így közlekedés-földrajzilag eléggé hátrányos helyzetben van.

A sziget egésze, az őskor óta bizonyítottan lakott volt, így Szigetmonostor határa is gazdag különböző korú leletekben. Legrégibb emlékei a rézkorból származnak. Horány közelében a badeni kultúra nyomaira bukkantak. Délkeleti határában vaskori település volt, i.e. 800 körül, ahol temető maradványait is sikerült feltárni.

A római korban a limes frekventált helyeként tartotta nyílván az aquincumi helyőrség, így őrtornyot is létesített a váci Duna-ág partján, a horányi révnél, amellyel szemben a dunakeszi őrtorony volt. Ezt a kettőt a Traianus híd kötötte össze, amelynek egyes pillérei még ma is láthatók a római őrtorony mellett.

A honfoglalás korában Kurszán fejedelem telepedett a szigetre, így halála után Szigetmonostor a Kartal nemzettség birtoka lett.

Tiburc ispán, mint a család ősi sarja 1214-ben alapította meg a településen a Bencés kolostort is, Szent Szalvator néven. Ez a monostor Felső-Göddel szemben épült, a váci Duna ág felőli emelkedőn. Sajnos, ma már alapkövei sincsenek A kolostor alapítójáról először Tiburcmonostor, majd Monostor volt a falu neve. A Szigetmonostor elnevezéssel először csak 1867-ben találkozhatunk.

A falu népe már 1521 és 1524 között megismerkedett a reformáció tanaival. Szigetmonostor lakói 1541 táján költöztek a nagy Duna partjáról a község jelenlegi helyére, a török elől menekülve, a református lelkész vezetésével. Az 1546-os összeírásban 5 család, 1559-ben 8 család, 1590-ben már 19 család fizetett adót, a budai defterek alapján. A komáromi várkapitányság közelsége miatt azonban a magyar királyság számára is kellett adózni. Emellett az ellenreformáció megtorló intézkedései miatt is szenvednie kellett, mint jelentős református községnek. Az akadozó adózás miatt, I. Lipót örökáron eladta, Zichy István gróf győri várkapitánynak 1659-ben.

A török uralom végén a megyében mindössze 52 hely maradt lakott, köztük a sziget három települése, Tótfalu, Pócsmegyer és Monostor.

A szatmári béke utáni katolikus ellenhatás eredményeként, megszűnt a református egyeduralom, egyre több szlovák családot telepített be a Zichy család a birtokára, és 1744-ben a református egyházat a bogdányi filiájaként tartották nyílván. A zűrzavaros helyzet a gazdasági tevékenységre is kihatott, mert Zichy Ferenc 1750-ben eladta Monostort Horányi Gábor uraságnak, aki egyre több "pápista lakosokat" kezdett betelepíteni és katolikus templomot is építtetett. Neve a nagy Duna-part birtokain kiépült egykori üdülőtelep (ma már lakóövezet) elnevezésében máig fennmaradt, pedig hírhedt oligarcha volt. 

A betelepítések eredményeként a falu kettészakadt, a felvég maradt református, az alvégen pedig katolikus családok telepedtek le. Ettől kezdve sokáig dúlt a rivalizálás.

1752-ben már felépült a katolikus templom, majd 1768-ban a plébánia. A Horányi család kezéről 1770-ben került át a birtok az Óbudai koronauralom tulajdonába, Mária Terézia úrbéri törvényének szellemében, és egészen 1945-ig állami tulajdon maradt. 1771-ben új református templom épült.

A XIX. században többször volt árvíz, a legnagyobb 1895-ben, amelynek szintjét a református templom falán tábla őrzi (1,20 méter). A korabeli árvízi térkép teljes méretű másolata Szigetmonostor Faluház Térségi Kulturális Központban (Árpád u. 15.) tekinthető meg. Az árvizek ellenére a község fennmaradt és gyarapodott.

A XX. század első évtizedeiben a koronauradalom egy részét megvásárolta Surányi József tanácsos, akinek a nevét a Pócsmegyer melletti üdülőtelep őrzi. Horányban megindult az állami üdülők létesítése és megépítették az Árpád strandfürdőt.

Az I. Világháborúban a szigetmonostori hősi halottak száma 52 fő, a bevonulók száma 387 fő. A Nagyatádi-féle földreform során 34 házhelyet osztottak ki. A két világháború között érezhető gazdasági és kulturális élénkülés kezdődött. A katokikusok és a reformátusok között dúló vallási ellentétek is csitultak. Az 1930-as években épült ki a hajóállomás és megkezdődött a csápos kutak telepítése, Budapest növekvő lakosságának megsokszorozódó vízigényének kielégítésére. A II. Világháborúban nem voltak harcok a közelben, de a váci és a fővárosi csatározások miatt érték belövések a falut.

A II. Világháború háború utáni években, a rendszerváltással járó változások mellett megindult Szigetmonostor infrastrukturális fejlődése, a település - elzártsága ellenére - nem került a sorvadó falvak közé. Az 1961-ben létesített Béke Termelőszövetkezet a település környezetéből is nagy számú munkaerőt alkalmazott, így a falu lélekszáma 1970-re jelentősen megemelkedett. A helyi termelőszövetkezet 1975-ben egyesült a tahitótfalui Kék Duna Termelőszövetkezettel, a rosszul végzett gazdálkodás eredményeként azonban megindult az elköltözés a településről.

A falu lakosságának fő foglalkozása a kezdetektől mezőgazdasági jellegű, így mint földesúri birtok (majd állami irányítású térség), a külterjes gazdálkodás válfajait művelték. A község régi címerének is beillő pecséten három szál búza, csoroszlya és ekevas látható. A szántóföldi termesztésben fő termény a búza, árpa, rozs, kukorica. A szőlő jelentősége itt is a múlt századi filoxérajárvány után (1876) csökkent le komoly mértékben. Helyette azonban szerencsésen választották meg az új betelepítést: a málna és a földieper, melyek termesztésével nagyon kevesen foglalkoznak ma már Szigetmonostoron. A terményt lóvontatású kofahajókkal vitték Budapestre, így a helyi lóállomány sokáig jelentős volt.

Az elmúlt évtizedekben jelentős infrastrukturális fejlődés történt Szigetmonostoron. Mozi 1967 óta (jelenleg nem működik),  orvosi rendelő 1963 óta, fogorvosi rendelő 1971 óta, általános iskola és vízvezeték 1958 óta, utak portalanítása 1965 óta (jelenleg 85 %-os), járdák 1973 óta, futball- és kézilabdapálya 1975 óta van a településen. 1972-ben presszó, 1974-ben húsbolt, 1985-ben önkiszolgáló bolt létesült, az első községi könyvtár 1975-ben kezdte meg működését. 2009-ben felújításon esett át a Zöldsziget Körzeti Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény, 2010-ben megépült Szigetmonostor Faluház Térségi Kulturális Központ, 2011-ben pedig a Nyitnikék Óvoda korszerűsítése és bővítése is megtörtént.

Műemlék jellegű épület három van Szigetmonostoron (katolikus templom, katolikus plébánia, római kori őrtorony rom).

A Szentendrei-sziget a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, így a természetet, a vizet szerető idelátogatóknak sok kellemes élményben lehet része. Védett növény az árvalányhaj, a településtől délre fekvő Rudafás erdő védetté nyilvánítása folyamatban van.

A település festői tájait ma is gyakorta látogatják alkotó művészek, miként hajdan a hazai avantgárd művészet kiemelkedő alakjai, Vajda Lajos és Korniss Dezső festőművészek, akik 1935-36-ban Szigetmonostoron, a népi ornamentikákat tanulmányozva merítettek ihletett művészetükhöz. Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtő munkáját példaként tekintve, az úgynevezett szentendrei program keretében, a múlt és a jelen kultúrája között igyekeztek kapcsolatot teremteni szürrealista módszerekkel, a jelekké egyszerűsített hétköznapi és szakrális tárgyakat népi motívumokkal szerkesztették egységbe.

Szigetmonostoron született F. Mócsai Gábor kanonok, a Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna Plébánia plébánosa, a vakokkal foglalkozó misszió kiemelkedő alakja.

Megosztás