Tájékoztató a Szigetmonostor–Göd révátkelő környezetében végzett kotrási munkálatokról
A Duna alacsony vízállása mind a gödi, mind a szigetmonostori oldalon nehézségeket okoz a révátkelő működésében. A két parton azonban eltérő ütemben és külön engedélyezési eljárások keretében zajlanak a mederrendezési munkálatok. A történések áttekinthetősége érdekében fontos különbséget tenni a közlekedés átmeneti helyreállítását szolgáló, rendkívüli (havaria) kotrás és a hosszabb távú, 5–15 évre megoldást kínáló, tervezett mederkotrás között. A két beavatkozás egymástól független engedélyezési folyamat része, nem keverhetőek össze egymással.
Fontos tudnivaló: a 1668+580 folyamkilométer-szelvényre vonatkozó dokumentumok a szigetmonostori, míg a 1668+380 folyamkilométer-szelvényre vonatkozók a gödi oldali munkálatokhoz kapcsolódnak.
1. Szigetmonostori oldal – 1668+580 fkm
A hosszabb távú kotrás előkészítése
A szigetmonostori oldali mederrendezés engedélyes tervei 2026. május 18-án készültek el. Ezt követően megkezdődtek a szükséges szakhatósági és hatósági egyeztetések, valamint a vagyonkezelői és mederkezelői engedély beszerzése. Az eljárás során a hatóság vízbázisvédelmi kockázatbecslés elkészítését írta elő. Ennek elkészítése összetett szakmai feladat, amelyhez többek között mérésekre, adatgyűjtésre és a meder állapotának vizsgálatára van szükség.
A rendkívüli (havaria) kotrás
július 27-én az alacsony vízállás miatt a révközlekedést le kellett állítani. A közlekedés mielőbbi helyreállítása érdekében augusztus 12. és 17. között rendkívüli kotrási munkálatok zajlottak.
A beavatkozás során különös figyelmet fordítottak arra, hogy a kotrás mélysége ne haladja meg a 2019-ben engedélyezett, a vízbázist nem veszélyeztető kotrási mélységet, azaz a 96,00 mBf szintet, mely eddig a hatóságok által megengedett kotrási szintet jelenti.
Augusztus 18-án a hatóság felfüggesztette a vis-maior miatt elvégzett szükségmunkálatokat, mivel a vízbázisvédelmi kockázatbecslés még nem állt rendelkezésre.
Jelenlegi helyzet és várható folytatás
A kockázatbecsléshez szükséges mérések azóta rendelkezésre állnak. Ezek között szerepel a mederanyag szemeloszlásának vizsgálata, valamint a mederfenék jelenlegi mélységének összevetése a vízbázis lehatárolásakor mért állapottal. A szakmai tanulmány elkészítése folyamatban van.
A hiánypótlási előírások teljesítését követően folytatódhat a hosszabb távú kotrás engedélyezési eljárása. Ezzel párhuzamosan véglegesítik a rendkívüli kotrás tényleges megvalósulását rögzítő dokumentációt is.
2. Gödi oldal – 1668+380 fkm
A hosszabb távú kotrás előkészítése
A gödi oldali kotrás engedélyezési tervei 2026. július 30-án készültek el.
A rendkívüli (vis maior) kotrás
A rendkívüli kotrás hatósági jóváhagyása augusztus 3-án megtörtént, a mederkezelői engedélyt pedig augusztus 8-án adták ki az Önkormányzatnak. A mederrendezési munkálatok augusztus 18-án kezdődtek meg.
A DMRV hivatalosan megerősítette, hogy az érintett beavatkozás nem érint vízbázist. A kotrás 2026. szeptember 25-én fejeződött be.
A kitermelt mederanyag finomszemcsés jellege miatt – a gödi önkormányzattal egyeztetve – nem helyben terítették el az anyagot, hanem munkagépekkel a kitermelés helyétől délebbre szállították, és ott juttatták vissza a mederbe. A part lágy, nehezen járható állapota miatt ez a munka lassan haladt, és a partszakasz rendezetlenségével is együtt járt.
A munkálatok megkezdése óta vállalt feladat a part helyreállítása és rendezése is. Ennek egy része már befejeződött, egyes szakaszokon azonban további kiigazításokra van szükség. Időközben elkészült a mederanyag szemeloszlásának vizsgálata is. Ennek megállapítása szerint a strandnál a part jelenlegi állapotában homokos, kisebb mértékben kavicsos, és csak néhány százaléknyi iszapot tartalmaz. (1,5 m-es mélységig vizsgálva 91,5 % szürkehomok, 6,15% iszap, 2,35% kavics)
Jelenlegi helyzet és várható folytatás
A gödi oldalon is folyamatban van a hosszabb távú mederrendezés engedélyeztetése. Ennek lezárását követően kezdődhet meg a hosszabb távú kotrás. Emellett véglegesítik a havaria-beavatkozás megvalósulási dokumentációját, melynek célja a megvalósulás szabályszerűségének igazolása.
3. Mi a különbség a havaria kotrás és a hosszabb távú mederrendezés között?
A kétféle beavatkozás célja és engedélyezése eltérő.
- A havaria, illetve vis maior kotrás rendkívüli beavatkozás volt, amelynek kizárólagos célja az alacsony (1865 óta-, ráadásul 3 hónapon át, mért legalacsonyabb) vízállás miatt ellehetetlenült révközlekedés helyreállítása és biztosítása volt. Mindkét oldalon ilyen munkálatok történtek.
- A hosszabb távú mederkotrás egy ettől különálló, tervezett beavatkozás, amely az átkelő működésének tartósabb, az előttünk álló 5-15 évben is használható megoldását szolgálhatja. Ennek engedélyezési eljárása mindkét oldalon folyamatban van.
A rendkívüli kotrás tapasztalatait a hosszabb távú megoldás megtervezésekor és megvalósításakor is figyelembe kell venni. A nagyobb volumenű, tervezett beavatkozásra azonban csak a szükséges engedélyek birtokában kerülhet sor.
Összefoglalva: a gödi és a szigetmonostori oldalon is megtörténtek az alacsony vízállás miatt szükségessé vált rendkívüli beavatkozások. Ezek nem jelentik a hosszabb távú mederrendezés lezárását: annak engedélyezése továbbra is folyamatban van. Ezzel az Önkormányzat a lakossági igényeknek és a közösségi közlekedés fenntartását előíró törvényi kötelezettségének tesz eleget. Célunk, hogy a gödi partoldal a technikai lehetőségek határain belül visszanyerje eredeti állapotát.
Köszönjük mindkét település lakosságának türelmét és megértését!
Molnár Zsolt
polgármester