Zéró tolerancia a hulladékot illegálisan lerakókkal szemben
Az önkormányzat határozott fellépéssel és átfogó lakossági segítségnyújtással veszi fel a harcot.
Magyarország Alaptörvénye egyrészről mindenki számára kötelezettségként írja elő „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok” védelmét, fenntartását és a jövő nemzedékek számára való megőrzését. Másrészt pedig „elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”. Ezen dualitás ellen vétenek azok, akik Szigetmonostor nyugalmas hétköznapjait folyamatosan felkorbácsolják azzal, hogy a gyors haszonszerzés vagy éppen a költségelkerülés érdekében hulladékuktól magán- vagy közterületen, esetleg önkormányzati, erdészeti, vízügyi vagy nemzeti parki földön szabadulnak meg. Viszont aki így tesz, az biztos lehet abban, hogy az önkormányzat – szorosan együttműködve más állami és civil szervezetekkel, különösen a Kék Hullám Egyesülettel – mindent megtesz annak érdekében, hogy a felelősségre vonást ne kerülhesse el.
Napjaink egyik legnagyobb kihívása a törvénytelen hulladékelhelyezés elleni küzdelem. A szántóföldeken, erdőkben, köz- és magánterületeken, utak mentén lerakott hulladék mennyisége folyamatosan növekszik. Az azokat odaszállítók egyre gátlástalanabbak, és már üzletszerűen végzik jogellenes tevékenységüket, otthagyva ökológiai lábnyomukat az általuk beszennyezett területen. Azon kívül, hogy ez a jogellenes tevékenység emberi nemtörődömségből, felelőtlenségből adódik, megsérti a vonatkozó jogszabályokat és tönkreteszi azt a környezetet, amiben élünk.
2021. március 16. napján lépett hatályba a Kormány 124/2021. (III. 12.) számú rendelete a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről, amely alapján immáron a területi hulladékgazdálkodási hatóság – Szigetmonostor esetében a Pest Megyei Kormányhivatal – folytatja le a jogellenesen elhelyezett hulladék ügyében a hatósági eljárásokat. Így lakossági bejelentés esetén a település jegyzője teszi meg a szükséges lépéseket a kormányhivatal felé. Lényeges kiemelni, hogy magánterületen történt hulladéklerakás esetén mindenki tegyen rendőrségi feljelentést is, ugyanis az illegális hulladéklerakás bűncselekményi kategóriát is kimeríthet. Egyes esetekben a cselekmény akár szabadságvesztéssel is büntethető (például a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékra követik el). Mindez azért fontos, mert az ingatlan tulajdonosa akkor mentesül a felelősség alól (jogi és pénzügyi értelemben egyaránt), ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza, és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja, hogy a hulladék nem tőle származik. Ilyen esetekben például a szemtanuk szerepe döntő tényező lehet, hiszen a tettenérés után ez a második leghatékonyabb módja a felelősség megállapításának. Fontos, hogy tanúvallomást anonim módon is lehet tenni! Mindehhez az önkormányzat a települési lakosai számára ingyenes tanácsadással, jogi segítségnyújtással igyekszik támogatást biztosítani az olyan esetekben, mint amely az elmúlt napokban is történt.
Az önkormányzat komoly szinten foglalkozik a településen történő törvénytelen hulladéklerakások visszaszorításával és annak megakadályozásával. Amennyiben az önkormányzat bárhol illegális hulladéklerakást észlel – legyen az akár közterület, vagy egyéb állami terület – haladéktalanul értesíti az illetékes szervezeteket a jogi lépések mielőbbi megtétele érdekében. Az Újságoló júniusi számában részletes tájékoztatást olvashatnak arról, hogy pontosan hogyan járjon el az, aki akár köz-, akár magánterületen ilyen cselekménnyel találkozik, vagy illegálisan lerakott hulladékot talál.